Egyházi hozzájárulás

Nettó jövedelem (hónap)	Befizetendő összeg (év)	Nettó jövedelem (hónap)	Befizetendő összeg (év)	Nettó jövedelem (hónap)	Befizetendő összeg (év)
1000	120	3900	468	6800	816
1125	135	4000	480	6900	828
1200	144	4100	492	7000	840
1300	156	4200	504	7100	852
1400	168	4300	516	7200	864
1500	180	4400	528	7300	876
1600	192	4500	540	7400	888
1700	204	4600	552	7500	900
1863	220	4700	564	7600	912
1900	228	4800	576	7700	924
2000	240	4900	588	7800	936
2100	252	5000	600	7900	948
2200	264	5100	612	8000	960
2300	276	5200	624	8100	972
2400	288	5300	636	8200	984
2500	300	5400	648	8300	996
2600	312	5500	660	8400	1008
2700	324	5600	672	8500	1020
2800	336	5700	684	8600	1032
2900	348	5800	696	8700	1044
3000	360	5900	708	8800	1056
3100	372	6000	720	8900	1068
3200	384	6100	732	9000	1080
3300	396	6200	744	9100	1092
3400	408	6300	756	9200	1104
3500	420	6400	768	9300	1116
3600	432	6500	780	9400	1128
3700	444	6600	792	9500	1140
3800	456	6700	804	9600	1152

forrás: https://ersekseg.ro/hu/content/egyhazi-hozzajarulas

A Szentírásban olvassuk az induló jeruzsálemi egyházközségről, hogy: „A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. Az apostolok nagy erővel tanúsították Urunk, Jézus feltámadását, és mindnyájan bőségesen részesültek a kegyelemben. Nem akadt köztük szűkölködő, mert akinek földje vagy háza volt, eladta, és az érte kapott pénzt elhozta, és az apostolok lába elé tette.” (ApCsel 4,32-35)

Nehéz időket élünk, és a jövőt illetően is csak a jó Istenbe kapaszkodhatunk. Amilyen keményen érinti minden hívünket a jelenlegi gazdasági válság és a közelünkben dúló háború, úgy érinti főegyházmegyénket is: minden egyes plébániát, különösen a kis létszámú szórvány-közösségeket, de a jövő papjait nevelő szemináriumunkat és teológiai fakultásunkat is, melyeknek fenntartása eddig is nagy terhet rótt ránk.

A múltra visszatekintve, jogos büszkeséggel és hálás szívvel mondhatjuk el, hogy főegyházmegyénk hívei még ennél sokkal nehezebb időkben is megmutatták, hogy fenn tudták tartani templomainkat, egyházi épületeinket, lelkipásztorainkat és segítőiket.

Egyházunk, főegyházmegyénk és egyházközségeink ma is a kedves hívek segítőkészségére és áldozatára szorulnak. És nem szándékszunk nagyobb vagy több anyagi áldozatot kérni, mindössze szeretettel felidézni a 2000-ben lezárult Főegyházmegyei Zsinatunk döntését, amely 2001. december 2. óta érvényben van: „A hívek érezzék kötelességüknek, hogy évi nettó jövedelmük legalább 1%-át ajánlják fel hozzájárulásként saját plébániájuk javára (vö. CIC 1262). A plébánosok vezessék be ezt mindenütt.”

Főegyházmegyénk számos plébániáján ez már évek óta működik, de e nehéz időkben kötelességünknek tartjuk ismételten arra kérni minden hívünket, hogy érezzék lelkiismeretbeli kötelességüknek és támogassák egyházközségüket az évi nettó jövedelmük 1%-ával.

Számtalan egyházközségben megújultak templomaink és épületeink, mely megvalósításokat nemcsak a román és magyar államnak köszönhetjük, hanem a kedves hívek nagylelkű adományainak is. Épületeink mellett viszont nem egy esetben megfeledkeztünk egyházi alkalmazottainkról, akiknek a bérezése nagyon alacsony, sok esetben a minimálbér szintjén van. Sajnos, jelenleg is magas azon nyugalmazott lelkipásztorainknak és egyházi alkalmazottainknak a száma, akik az államilag megállapított minimális nyugdíjban sem részesülnek, mert szolgálatuk idején az egyházközség nem biztosította a megfelelő bérezést.

Tartsuk továbbá szem előtt azt is, hogy a havi tisztességes fizetéseken túl nemcsak a templom, plébániai hivatal, hittanterem, ravatalozó és más egyházi épület energiafogyasztását kell egy közösségnek fedeznie, hanem olyan kiadásokat is, mint a filiákba való utazások költségei, mindannak biztosítása, ami a szentmisékhez és más liturgikus cselekményekhez szükséges, irodai költségek, épületek karbantartási költségei stb.

Soknak tűnhet a nettó jövedelem 1%-ának befizetése egyházi hozzájárulásként, de szó szerint egyházközségeink életben maradásáról van szó. Természetesen vannak sajátos helyzetek: létminimum alatt élő híveink, nagycsaládosok, munkanélküliek, olyan esetek, melyeket a lelkipásztorok megértéssel kezelnek. Viszont szomorú és fájdalmas valóság, hogy jelenleg főegyházmegyénk plébániáinak több mint fele, szám szerint 145 egyházközség, még a lelkipásztor fizetését sem biztosítja évek óta, nemhogy lehetőség lenne kántor vagy sekrestyés alkalmazására.

Krisztusban szeretett Hívek! Őseink, akik nem voltak tehetősebbek nálunk, összefogtak és ha kellett, kalákában templomot építettek, papot s tanítót fizettek, mert fontosnak tartották. Nekünk kötelességünk, hogy a készen kapottat megőrizzük és fenntartsuk, lelkipásztoraink és egyházközségeink szolgálattevőinek tisztességes megélhetését biztosítsuk. A jelenben való hozzáállásunktól függ közös jövőnk.

Fogjunk össze, vállaljuk tudatosan egyházközségeink terheit, a tehetősebb egyházközségek legyenek szolidárisak a kiterjedt szórvány kis létszámú közösségeivel, hogy főegyházmegyénk valamennyi plébániai közössége valóban „egy szív és egy lélek” legyen.

Gyulafehérvár, 2022. december 17.